Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2018. április 20., péntek

Szirompergős


Megunhatatlan paletta
bíborral kél a horizont ma
ezüst palatábla csillan alatta
folyó fölé hajló friss nyurga ágak
madár füttyös ébredésre vágynak
s
megszólalnak
a
kis
dalnokok
itt
csivitel
amott
csacsog
megkeresik etetőjükben feledett utolsó szem magot
az
ég szelídül
csikók futnak szanaszéjjel rajta
ahogy
a
szél
s
a
repülő
akarja
árnyak és fények
terítik
bontják
a
táguló vidéket 

húznám odáznám a perceket
habfehér cseresznyeág billeg a kép közepén
megakad rajta a fény
szerényen
sejti hogy már vége
sziromkönnyeket ejt
harmatos zöld kertem
buja
ölébe.

1 megjegyzés:

  1. IGAZI SZÉP TAVASZ LEÍRÁS -ÉRZELEMMEL -.

    KÖSZÖNÖM SZÉPEN KEDVES MÁRTA !

    VálaszTörlés